Erdődy-Szúnyogh Kúria
Erdődy-Szúnyogh Kúria, jelenleg általános iskolaként működik, de itt kerülnek megvalósításra az alapítvány nyári programjai (lecsófesztivál, gyermek-táboroztatás).
Írásos dokumentumokból kiderül, hogy Erdődy László birtokos tulajdonában volt az épület (1804). Később 1840 körül Szunyogh család tulajdonát képezi. Az 1940-es évek elejétől egészen 1990-ig a Nagyközségi Közös Tanács volt a kastély gazdája. Közben az épület állaga egyre rosszabb lett és teljes pusztulás veszélye fenyegette. A rendszerváltás után az Esztári Polgármesteri 1992-ben saját erőből felújította. Ma iskola működik benne.
Írásos dokumentumokból kiderül, hogy Erdődy László birtokos tulajdonában volt az épület (1804). Később 1840 körül Szunyogh család tulajdonát képezi. Az 1940-es évek elejétől egészen 1990-ig a Nagyközségi Közös Tanács volt a kastély gazdája. Közben az épület állaga egyre rosszabb lett és teljes pusztulás veszélye fenyegette. A rendszerváltás után az Esztári Polgármesteri 1992-ben saját erőből felújította. Ma iskola működik benne.
A jellegzetes alföldi település parasztházai között helyezkedik el az Erdődy-Szunyogh kúria. Kis méretének a manzárdtető és az épülethez kissé túlzó udvari portikusz árkádos tömege ad nagyobb tekintélyt. Az Erdődy-Szunyogh-kúriát a XVIII. század végén építtette az Erdődy főnemesi család, mely Bakócz Tamás, Mátyás király titkára egyik unokaöccsétől, Pétertől származik. Az épület copf stílusjegyeket hordoz, de homlokzati megjelenésében tükröződik a barokk hatás is. Az 1840-es években Erdődy László lánya, Zsuzsa feleségül ment Szunyogh Alberthez, így a kúria a Szunyogh család kezére kerül. 1849 után több bujdosó húzta meg magát a kúriában. Erdődy László a kúria udvarán gyakran tartott mulatozást, melyre a falubelieket is gyakran meghívta.
A XIX. század közepén klasszicista stílusban felújították, oszlopos, fedett kocsibehajtóval, timpanonokkal, párkányokkal bővült, és melléképülettel gazdagodott. Az utolsó birtokosát Szunyogh Albertet modern gondolkodású politikusként ismerjük, aki többek között országgyűlési képviselő is volt. Az esztári 5034 holdas határból 1807 hold tartozott a Szunyogh-birtokhoz. A család az állattenyésztésben elért sikereire volt büszke. A századfordulón azonban jelentős kár érte a birtokot, leégett az akol, benne a híres ménes. A Szunyogh-birtokot Albert fia, Szabolcs 1915 nyarán a nagyváradi Ince Lipótnak adja el. Fia külföldi tanulmányai után mintagazdaságot szervezett, hidat épített a Berettyón, lóüzemű iparvasutat és belvíz-lecsapolást tervezett.
A kúriát 1945-ben átalakították, a település iskolája kapott benne helyet. Állapota egyre romlott, szinte veszélybe került a fennmaradása, amikor 1992-ben állami támogatás híján az önkormányzat saját erőből felújíttatta, helyet adva a napközi otthonának és konyhának. Jelenleg a település általános iskolájának alsó tagozata működik benne.
Nagytermében (jelenlegi ebédlőjében) Kis András ecsetvonását őrzi Attila hun király, Árpád fejedelem, a hét vezér és a jelentősebb magyar királyok és fejedelmek arcképe.
Az épület falai sávozottak, egyenes záródású nyílásai felett egyenes párkányok találhatók. Egyedül a főhomlokzat síkjából kissé kilépő középrizalit ablakai fölött találunk szegmensíves szemöldökpárkányokat, melyek az ablakok felső élének íves kiképzéséhez igazodnak. A középrizalitot fenn timpanon zárja, melyben egykor a birtokos család címre volt látható. A főhomlokzat egybefüggő könyöklőpárkányai alatt fehér köténydíszítést láthatunk.
A hátsó homlokzat oldalrizalitjai szimmetrikusak, rajtuk egy ajtó és két ablak áll. Az udvarra néző portikusz hat félköríves árkáddal összekötött pilléren nyugszik, melyen függőleges sávozású korinthoszi oszlopfővel díszített pilaszterek láthatók. A timpanonja és oldalpárkánya fogazott, sík tükrű. Az épület alatt pincét találunk.
A kúria érdekessége: az Erdődy-család egyik leszármazottja, Erdődy László különleges szokásaival, történetével igencsak felkeltette a falubéliek figyelmét. László ugyanis kedvelte a mulatozást, és a zenét. Ma már mindannyiónk autójában zene szól, de ki hitte volna, hogy már a XIX. század elején is találkozhattunk hasonló jelenséggel. Erdődy ugyanis egy saját cigányzenekart tartott, és mikor a környéken lakó földbirtokos barátait ment meglátogatni, a muzsikások egy külön szekéren követték. Természetesen közben végig húzták a talpalávalót.
A földesúrnak azonban nem ez volt az egyetlen furcsa hóbortja. Szép vonalú kúriája udvarán is gyakran rendezett mulatozásokat, amire - az előkelő rétegeknél szokatlan módon – a falu lakosságát is meghívta.
Képgaléria
View the embedded image gallery online at:
http://esztarizejava.hu/turisztikai-latvanyossagok/item/40-erdody-szunyogh-kuria.html#sigProIdce538f1ae8
http://esztarizejava.hu/turisztikai-latvanyossagok/item/40-erdody-szunyogh-kuria.html#sigProIdce538f1ae8